|
Tervezett időpont: szervezés alatt
Szakértőnk: Ittzés Ádám történész
e-mail: ittzesa kukac hotmail.com
A kecskeméti "beszélő köntös" történeti háttere >>>
Kecskemét törökkori (XVI-XVII. századi) történelmének egy rejtélyes,
legendaszerű epizódja a török szultántól kapott kaftán, közkeletűbb, Mikszáth
Kálmán regényéből ismert nevén a "beszélő köntös" története.
A történet azonban nem Mikszáth fantázia szüleménye, hanem - mint arról ő is
említést tett - több XVII. századi forrásban is fennmaradt. A fennmaradt
források közül egyetlen kéziratos van.
Ezt az 1668/69-es kecskeméti robotlajstromban talált iratot máig
őrzik a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában.
>>>
A kaftán és a kaftánozás szerepe a török kultúrában >>>
A kaftán hosszú, elől nyitott köpeny, a hagyományos török öltözet egyik
legjellegzetesebb darabja. Eredetileg ünnepélyes alkalmakkor viselt ruhadarabot
értettek alatta, de házikabátként is használták. Anyaga, díszítése attól
függött, ki és milyen alkalomra viselte.
A kaftánok adományozása, ajándékozása először a törökségen belül terjedt el.
A szultán, a fejedelmek, a basák és a vezérek tiszteletük jeléül kölcsönösen
adományoztak egymásnak ilyen díszruhákat. Az európai hódítás idején már
keresztényeknek is ajándékozott kaftánt a szultán és más török főurak. Idővel a
ruhadarab átadásának és viselésének politikai jelentése is lett.
>>>
A történelmi körülmények >>>
A másfél évszázados magyarországi török hódoltság egyik legmozgalmasabb és
legnehezebb periódusa az 1593 és 1606 között dúló ún tizenöt éves háború
(korábban 1591-öt tekintették a háború kezdő dátumának innen származik az
elnevezés) időszaka volt. Ekkor hadjárat hadjáratot követett, és a folytonos
háborúskodást a hátország, a Királyi Magyarország és különösen a török
hódoltság nagyon megszenvedte. Az itt élőknek kellett ugyanis eltartania a
hadsereget. Nem csoda, hogy a török hatóság időről időre újabb követelésekkel
állt elő, hol élelmet, hol fuvarozást, hol pénzt követelt az Alföld még
megmaradt lakosságától. Ezek a nehézségek érzékenyen érintették Kecskemétet is,
noha a város korábban, kincstári birtokként (így nem volt török földesura,
így csak a szultáni kincstárnak kellett adóznia) viszonylag jó helyzetben volt a
hódoltság más területeihez képest.
>>>
Összegzés >>>
Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a kecskemétiek követségéről szóló
történet - figyelembe véve a történelmi körülményeket - hihetőnek tűnik.
Jóllehet nem tudunk olyan eseményről a korabeli Kecskemét történetében,
amely bizonyíthatóan kapcsolatba hozható lenne az 1596-os követséggel,
így az sem bizonyos, hogy valóban találkoztak a kecskeméti polgárok
III. Mehmeddel.
>>>
|
